Alapszabály

Tegyünk Egymásért Egyesület

Alapszabálya

(módosításokkal egységes szerkezetben)

1. §

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Tegyünk Együtt Egymásért Közhasznú Egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) rendelkezéseinek és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő új Alapszabályt alkotja meg:

1.) Az egyesület elnevezése: Tegyünk Együtt Egymásért Egyesület

      Rövidített elnevezése        TEEKE

2.)  Az egyesület székhelye: 2040 Budaörs, Fodros utca 28.

3.) Az egyesület önálló jogi személy, saját nevében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat.

4.)  Az egyesület működésének időtartama: az egyesület határozatlan időtartamra létesült.

5.)  Az egyesület működési területe: A Magyar Köztársaság területe.  

6.)  Az egyesület bélyegzőjének lenyomata: Tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét és adószámát

7.)  Az Egyesületet a Budapest Környéki Törvényszék a  2010.  10. 11.  napján kelt Pk.60.152/2010./1/III. számú végzésével 5950-es nyilvántartási számon vette nyilvántartásba.

8.)  Adószáma:18147885-1-13

9.) Jogállása: Egyesület

2.§.

Az egyesület céljai, tevékenysége, közhasznúsága

I. Az egyesület célja, feladata:

1.) Az egyesület célja, hogy felvilágosító munkával szolgálja a hátrányos helyzetű (betegek,  mozgássérültek) kisebbségi társadalmi csoportok esélyegyenlőségének javítását. Stratégiai célja továbbá, hogy tagjainak az egészség megőrzését elsősorban a közös sportolási és kirándulási akciókkal érjék el. Senior sport club- tagjainak lehetőségeit  szponzorok és oktatók felkutatásával igyekszünk bővíteni Felvilágosító munkánk kiterjed a korszerű táplálkozás és a megelőző ellenőrzések javaslatára is. A fenti tevékenységek alapvetően kettős célt szolgálnak, a tagjainak fenntartható és kívánatos elősegítését, illetve a közös kassza a költségvetés „kímélését”. 

Más típusú cél – olyan közösségi klub létrehozása, amely aktív gyűjtő és kreatív tevékenységével a kultúra és a hagyományok őrzője illetve „átadományozója” lesz. Kulturális rendezvényeken keresztül – belföldön és külföldön – lehetőséget biztosítunk a magyar, illetve más országok kultúra-transzferjére. Cél a kulturális értékek továbbvitele, a kultúra terjesztése és megélése.

Civil együttműködést ajánlunk az oktatás több területén. Át kívánjuk adni a fiataloknak, a betegeknek, a különböző szakmákat tanulóknak, nyelvet tanulóknak mindazt a sokrétű tudást, amit humán értéknek nevezhetünk, s amelyeket tagjainak, vagy szervezéseinek produkálni képesek.

Az egyesület stratégiai célja érdekében  az alábbiakat kívánja folytatni:

- egészségmegőrzés, betegségmegelőzős, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,

- szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,

- tudományos tevékenység, kutatás,

- nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

- kulturális tevékenység,

- kulturális örökség megóvása,

- műemlékvédelem,

- természetvédelem, állatvédelem,

- környezetvédelem.

2.)  Az 1.) bekezdésben felsorolt közhasznú tevékenységekre figyelemmel az egyesület általános célja:

§  a hátrányos helyzetű kisebbségi társadalmi csoportok (betegek, mozgássérültek) esélyegyenlőségének javítása felvilágosító munkával,(212/2010 (VII.1.) Korm. Rendelt és a 2/2012. (VI.5.) EMMI rendelet alapján  

§  szabadidős és egészség-megőrzési programok szervezése a tagok számára (közös sportolási és kirándulási akciók) a fenntartható és kívánatos életmód elősegítése érdekében,(2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről, 1995. évi LIII. Törvény)  

§  a kulturális értékek továbbvitele, a kultúra terjesztése és megélése, Ennek eszközeként az olyan közösségi klub létrehozása, amely aktív gyűjtő és kreatív tevékenységével a kultúra és a hagyományok őrzője, illetve átadományozója lesz,

(2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról.)

§  a magyar, illetve a más országok kultúra-transzferjéhez a lehetőségek biztosítása (belföldön és külföldön egyaránt),

§  az eddigi célokat átfogó körben a humán értékek átadása a fiatalok, a betegek, a szakmát, illetve nyelvet tanulóknak, az oktatás több területén.

§  a kisebbségi társadalmi csoportok esélyegyenlőségének javítása. Olyan közösség klub létrehozása, amely aktív gyűjtő és kreatív tevékenységével a kultúra és a hagyományok őrzője, illetve átadományozója lesz.

II. A közhasznú jogállás feltételei: (2011. évi CLXXV. Törvény)

1.)  Az előző két lezárt üzleti év mérlege és eredmény kimutatása alapján a 2011. évi CLXXV. Tv.(Ectv.)32.§ (4.) bekezdés.(a)és (b) pontja szerint megfelelő erőforrással, továbbá az Ectv. 32.§( 5.) bekezdés b. pontja szerinti megfelelő társadalmi támogatottsággal rendelkezik.

2.)  A   helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 10, §-ban  meghatározott feladatok közül:

- közreműködés, a foglalkoztatás megoldásában;

- az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásáról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás;

- a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása;

- a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása;

- az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése, turizmus támogatása.

3.) Nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból.

4.)  Gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

5.) Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

6.)  Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Közvetlen politikai tevékenység: párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése.

Fentiek figyelembevétele működésünk során megtörténik, de egyéb törvényi  meg nem felelés miatt a közhasznúság ugyan megmarad, de nem lehet szervezetünk közhasznú.

III.

Nyilvánosságra vonatkozó szabályok:

1.)  A szolgáltatások igénybevételének módjára vonatkozó információk nyilvánosak, azt az egyesület folyamatosan közzéteszi az internetes honlapján, valamint kifüggeszti hirdetőtábláján.

2.) Az egyesület a jelen alapszabály szerinti tevékenységének és gazdálkodásának adatait minden évben az előző évi beszámolót elfogadó közgyűlést követő 30 napon belül közzé teszi a honlapján.

3.)  Az egyesület irataiba bárki betekinthet az egyesület székhelyén, az egyesület titkárával előzetesen egyezetett időpontban.

3.§.

Az egyesület tagjai

Az Egyesület önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet.

Nyilvántartott tagsággal rendelkezik.

I. A tagság feltételei:

1.)  Az egyesületnek rendes és különleges jogállású tagja lehetnek.

2.) Rendes tagok:

Az alapító tagok: az egyesület alapító tagjai mindazon természetes és jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei, továbbá jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, akik az egyesület alakuló közgyűlésén jelen voltak.       

Az egyesület rendes tagja lehet korra-nemre pártállásra tekintet nélkül bárki aki :

- elfogadja az egyesület céljait és alapszabályát

- aláírja a belépési nyilatkozatot,

- fizeti a tagdíjat,

- részt vesz az egyesület munkájában.

3.) Különleges jogállású tagok

a.)Pártoló tag:

Az egyesület pártoló tagja lehet az a magyar állampolgárságú természetes- vagy jogi személy, aki a szakmai munkájával segíti az egyesület munkáját, de abban tagként nem kíván részt venni. Írásban nyilatkozik arról, hogy pártoló tag kíván lenni és az egyesület tevékenységét időszakosan, vagy rendszeresen támogatni kívánja és egyetért az egyesület céljaival. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulásával vesz részt. Költségvetési szerv pártoló tag nem lehet.

A különleges jogállású tagok az egyesület szerveibe nem választhatnak és nem választhatók, az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt. Tagdíjat nem, csak vagyoni hozzájárulást fizetnek.

II. A tagsági viszony keletkezése:

1.)  A rendes és pártoló tagok felvétele belépési nyilatkozat alapján történik.

2.)  A pártoló és a rendes tagok felvételéről az elnökség határoz. (A belépési nyilatkozat benyújtásától számított 30 napon belül dönt.) A tag (ok) felvételéhez egyszerű többség, a jelenlévő elnökségi tagok több mint felének szavazata szükséges. A tagfelvételről hozott döntést az egyesület elnöke közli írásban, az átvételt igazolható módon vagy tértivevényes küldeményben az érintettel, a döntést követő 8 napon belül. Az elnökség döntése ellen az érintett annak kézhezvételét követő harminc napon belül a közgyűléshez fordulhat. A fellebbezésről a legközelebbi közgyűlésen kell dönteni, amelynek eredményéről az érintett írásban, igazolható módon kell tájékoztatni. A közgyűlés döntés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

A tagokat az elnökség nyilvántartásba veszi és a rendelkezésre álló adatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrzi.

3.)  A tagsági jogviszony kezdete: a belépés elfogadásáról szóló elnökségi vagy közgyűlési döntés napja.

   

III.Tagnyilvántartás:

Az egyesület tagjairól nyilvántartást kell vezetni. A tagnyilvántartásnak tartalmaznia kell a tag nevét, tagi minőségét (rendes, pártoló) természetes személy esetén születési helyét és időpontját, anyja nevét, valamennyi tag esetében lakcímét,(székhelyét) a tagsági viszony kezdetének, valamint megszűnésének időpontját. Jogi személyek esetében a  képviselőjének nevét.

IV. A rendes tagok jogai:

1.)    Részt vehetnek az egyesület tevékenységében, rendezvényein és az egyesület közgyűlésén szavazati, határozathozatali,  és döntési joggal,

2.)  Részt vehetnek az Egyesület vezető szerveinek megválasztásában és azokba megválaszthatóak,

3.)  Részt vehetnek az Egyesület rendezvényein, közgyűlésen, előadáson, klub - és egyesületi napokon,  stb.

4.)  Igénybe vehetik az egyesület szolgáltatásait, élhetnek a tagokat megillető kedvezményekkel:

      a.)  Alanyi jogon látogathatják az egyesület rendezvényeit,

      b.)Kérvényezhetik az egyesület fenntartásában működő intézmény szolgáltatásainak kedvezményes igénybevételét,

      c.)A közgyűlés döntése alapján, az egyesület céljait szolgáló továbbképzésen részt vehetnek.

5.)  Az egyesület összejövetelein felszólalhatnak, javaslatokat és indítványokat tehetnek, továbbá panasszal élhetnek az egyesület vezetőségénél.

6.)  Az egyesület, a vezetőség, a tisztségviselők tevékenységéről véleményt nyilváníthatnak,

7.)  Javaslatokat, előterjesztéseket tehetnek az egyesület bármely szervéhez, a taggyűlés napirendrendjére javaslatot tehet.

8.)  Jogosultak betekinteni az egyesület irataiba, a következők betartásával:

      a.) az egyesület működésével kapcsolatos iratok az elnökkel történő egyeztetést követően betekinthetnek;

      b.) a betekintést kérő kötelezettséget vállal mások személyiségi jogainak tiszteletben tartására és törvényes működés tekintetében az egyesület ügyeiben a titoktartásra;

      c.) az iratok az egyesület székhelyén tekinthető meg az elnök jelenlétében;

      d.) a személyiségi jogok és az egyesület gazdasági érdekeit nem sértő iratokról az elnök engedélyével másolat készíthető.

9.) Az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag - a határozat tudomására jutásáról számított harminc napos jogvesztő határidőben - pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben - a tag kérelmére - a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik.

V. A pártoló tagok jogai:

Megilleti a rendes tag jogosítványai azzal, hogy a közgyűlésen csak tanácskozási joggal vehetnek részt, nem választhatnak és nem választhatóak.

VI. A rendes tag kötelezettségei:

1.) Az egyesület céljainak megvalósításában való aktív közreműködés,

2.)  az alapszabály, az egyesület  szervei által hozott határozatok, rendelkezések megtartása

3.)  A  tagdíj rendszeres befizetése,

4.)  Az egyesület erkölcsi támogatása, a kívülállók tájékoztatása annak feladatáról, jellegéről.

5.)  Védeni az egyesület tulajdonát

6.)  Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását.

VII. A pártoló tag jogai és kötelezettségei:

Pártoló tag tanácskozási joggal részt vehet az egyesület közgyűlésein és rendezvényein.

A pártoló tag kötelezettsége az egyesületi célok elfogadása, támogatása.

4.§.

A tagsági viszony megszűnése

I. A rendes tagság megszűnésének esetei:

a)      kilépés

b)      törlés

c)      kizárás

d)     természetes személy halála

e)      jogi személy jogutód nélküli megszűnése

f)           az egyesület megszűnése

1.)  A tag az egyesületből írásbeli bejelentéssel bármikor kiléphet. A kilépési szándékot az elnökségnek kell írásban, igazolható módon bejelenteni. Kilépés esetén a tagsági viszony az írásbeli bejelentés elnökség általi kézhezvétele napján szűnik meg.

2.) Az elnökség határozattal törölheti a tagok sorából azt, aki a tagsági díjjal írásbeli felszólítás ellenére, három hónapnál tovább hátralékban van, és a hátralékot az elnökség által írásban az átvételt igazolható módon közölt felszólítása ellenére a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem fizeti meg.

A törlést tárgyaló elnökségi ülésre az érintettet meg kel hívni úgy, hogy a meghívót az elnökségi ülést megelőző legalább 8 nappal korábban megkapja.

A meghívót írásban, az átvételt igazolható módon kell részére megküldeni azzal a figyelmeztetéssel, hogy védekezését akár az elnökségi ülést megelőzően írásban, akár az elnökségi írásban vagy szóban előterjesztheti.

A törlés tárgyában megtartott elnökségi ülés az érintett tag távollétében megtartható, ha az érintett értesítése szabályszerű volt, és az érintett előzetesen írásban alapos okkal a távolmaradását nem mentette ki, vagy írásban kérte az eljárás távollétében történő lefolytatását. Az elnökségi ülésen az érintett tagot – kívánságára –  meg kell hallgatni.

A tag törlése ügyében az elnökség egyszerű szótöbbséggel határoz. A törlésről hozott határozatot a törlés tárgyában határozó elnökségi ülésre történő meghívással azonos módon (írásban, az átvételt igazolhatóan) kell az érintettel közölni. Az elnökség által hozott törlő határozattal szemben az érintett annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a közgyűléshez fordulhat jogorvoslattal. A fellebbezésnek halasztó hatálya van. A tagsági viszony törlés esetén az erről szóló elnökségi határozat jogerőre emelkedésének napján, vagy fellebbezés benyújtása esetén, ha a közgyűlés az elnökség általi törlő határozatot helyben hagyja, illetve bírósági jogorvoslat esetén, ha a bíróság a közgyűlés az elnökség általi törlő határozatot helyben hagyja, a közgyűlési törlő határozat meghozatalának napján szűnik meg. A törlést kimondó közgyűlési határozat ellen az érdekelt – a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül – a Budapest Környéki  Törvényszékhez fordulhat.

3.) A közgyűlés határozattal kizárhatja azt a tagot: aki az egyesület céljainak megvalósítását jelentősen veszélyezteti, vagy azzal ellentétes magatartást tanúsít. A kizárást a tagok legalább 1/3-a, vagy elnökség kezdeményezheti a kizárási okról történő tudomást szerzést követő 30 napon belül de legfeljebb az elkövetéstől számított egy éven belül. A kizárást tárgyaló közgyűlésre az érintettet meg kell hívni úgy, hogy a meghívott írásban, az átvételt igazolható módon kell részére megküldeni azzal a figyelmeztetéssel, hogy védekezését akár a közgyűlést megelőzően írásban, akár a közgyűlésen írásban vagy szóban előterjesztheti. A kizárásról határozó közgyűlés az érintett tag távollétében is megtartható, ha az érintett értesítése szabályszerű volt és az érintett előzetesen írásban alapos okkal a távolmaradását nem mentette ki, vagy írásban kérte az eljárás távolétében történő lefolytatását. A közgyűlésen az érintett tagok - kívánságára - meg kell hallgatni. A tag kizárása ügyében  a közgyűlés 2/3-os többséggel határoz. A kizárásra hozott határozatot a kizárás tárgyában határozó közgyűlésre történő meghívással azonos módon írásban, az átvételt igazolhatóan kell az érintettel közölni. A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. Jogorvoslattal – 30 napon belül – a szervezet székhelye szerinti illetékességű Törvényszékhez lehet fordulni. A tagsági viszony kizárás esetén az erről szóló közgyűlési határozat jogerőre emelkedésének napján, vagy jogorvoslat esetén, ha a bíróság a közgyűlés által hozott kizáró határozatot helyben hagyja, a közgyűlési kizáró határozat meghozatalának napján szűnik meg.

4.)  A tag halálával az elhalálozás napjával.

5.)  Jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnése vagy a cégnyilvántartásból való törlése napján.

6.)  Az egyesület megszűnése esetén az egyesület bírósági nyilvántartásból való törlésének napjával szűnik meg a tagsági viszony.

II.) A pártoló tagság megszűnik:

-  írásbeli bejelentésre kilépéssel, vagy az elnökség kizáró határozatával,

Az eljárásra a rendes tagokra megállapított szabályok az irányadóak.

5.§.

Az egyesület szervezete

1.)  Az egyesület szervei:

a.)közgyűlés

b.)elnökség

2.)  Az egyesület tisztségviselői:

a.)az egyesület elnöke

b.)az egyesület alelnöke

c.)a titkár

6.§.

A közgyűlés

I. A közgyűlés összetétele és összehívása:

1.) Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlés az egyesületet érintő valamennyi kérdésben dönthet, bármely ügyet magához vonhat. A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. A közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehetnek a pártoló tagok. A közgyűlések nyilvánosak. Zárt ülés személyi kérdésekben, továbbá üzleti, szolgálati titok vagy személyiségi jogok megóvása érdekében egyszerű szótöbbséggel rendelhető el.

2.)  Az egyesület legfőbb szervét szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni (rendes közgyűlés).

A legfőbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt bíróság elrendeli, illetve akkor is, ha legalább a tagság egyharmada – az ok és cél megjelölésével – írásban kezdeményezi. Ebben az esetben az elnök 15 napon belül köteles a közgyűlést összehívni (rendkívüli közgyűlés).

Össze kell hívni a közgyűlést akkor is, ha azt az elnökség indítványozza, illetve minden olyan esetben, amikor azt az elnökség az egyesület érdekében szükségesnek tartja.

3.)  Rendes közgyűlés összehívása:

a.) Rendes közgyűlést legalább évente egy alkalommal össze kell hívni.

b.) A közgyűlést az elnökség javaslatára az elnök hívja össze és az elnök vezeti.   Akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze és vezeti.

c.)  A közgyűlés összehívását 15 nappal el kell halasztani, ha a tagok legalább egyharmada

      írásban kéri.

d.) A közgyűlésre minden tagot – igazolható módon a napirend közlésével – kell meghívni

     úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 15 nap  

     időköznek kell lenni.

e.) Ha a taggyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti

      napirendben, szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

     Erre a meghívóban a figyelmet fel kell hívni.

f.) A megismételt közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – közgyűlés

     időpontját követően 15 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az

     eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölhető.

g.) A közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet.

4.) Rendkívüli közgyűlés összehívása:

1.a) a tagok legalább 1/3-ának indoklással előterjesztett írásbeli kezdeményezésére,

       melyet az elnök részére kell eljuttatni,

b.) a törvényességi felügyeletet ellátó szervezet írásbeli kezdeményezésre,

c.) a bíróság elrendelésére,

e.) az elnök kezdeményezésére bármikor, ha az, az egyesület működése  szempontjából

     halaszthatatlan ügyet érint.

2.) Összehívását az elnök rendeli el, a kezdeményezéstől számított 15 napon belül.  

A rendkívüli közgyűlés faxon, vagy e-mail-ben is összehívható.

II. A közgyűlés határozatképessége:

1.a.) A közgyűlés (rendes és rendkívüli) határozatképes, ha a szabályszerű értesítés után az

egyesület tagjainak több mint fele jelen van. A határozatképességet a közgyűlés megnyitásakor meg kell állapítani, és folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Minden közgyűlési tagnak egy szavazata van.

1.b.)Határozatképtelenség:

Határozatképtelenség esetén az ismételten összehívott közgyűlés, azonos napirenddel, a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlést a határozatképtelenség miatt elmaradt közgyűlés időpontját követő 15 napon belüli időpontra kell összehívni. Erre az eredeti meghívóban a figyelmet fel kell hívni. A megismételt közgyűlés időpontjára, a változatlan napirendi pontokra és a határozatképességre vonatkozó szabályokra az eredeti közgyűlés meghívójában minden esetben fel kell hívni az érintettek figyelmét.

2.)  A közgyűlés minden napirendi pontként megjelölt kérdésben egyszerű többséggel nyílt szavazással dönt. Titkos szavazás bármely egyesületi tag javaslatára egyszerű szótöbbséggel rendelhető el.

III. A közgyűlés kizárólagos hatásköre:

a)      az alapszabály elfogadása, módosítása; az SZMSZ elfogadása, módosítása

b)      az egyesület feloszlásának vagy más egyesülettel való egyesülésének kimondása;

c)      az egyesület megszűnése esetén döntés arról, hogy – a hitelezők kielégítése után maradó – egyesületi vagyon milyen hasonló céllal működő szervezet tulajdonába kerüljön, a tagdíj mértékének és fizetési határidejének megállapítása;

d)     az éves költségvetés meghatározása és elfogadása, az elnökség éves beszámolójának elfogadása;

e)      a közhasznúsági melléklet elfogadása

f)        az elnökség által a tagsági jogviszony kérdésében hozott határozat elleni fellebbezés elbírálása;

g)      döntés minden olyan ügyben, amit a jogszabály, az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal, vagy amelyet – a jogszabály által delegált feladat ellátásához kapcsolódó ügyeket kivéve – az elnökség a közgyűlés elé terjeszt;

h)      az elnök, az alelnök, a titkár és a tisztségviselőinek megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása;

i)        az egyesület által kidolgozott hosszú- és középtávú fejlesztési program és módosításainak elfogadása.

A közgyűlés nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy az egyesület fizetőképtelenségét a bíróság megállapította.

IV. Összeférhetetlenség:

1.) A legfőbb szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként

    érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

V. A közgyűlés levezetése, jegyzőkönyv készítése, megőrzése:

1.)  A közgyűlésen az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az alelnök elnököl, vezeti az ülést. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek elkészítéséért az egyesület elnöke a felelős.

2.)  A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés időpontját, napirendjét, a résztvevő  tagok számát, valamint a szavazási eredményeket és a hozott határozatokat, az azokat támogatók, ill. ellenzők, tartózkodók számát és ha lehet személyét.

A jegyzőkönyvet hitelesíteni kell a közgyűlés által megválasztott személyeknek.

A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, a jelenléti ívet, a megtárgyalt írásos előterjesztéseket, tájékoztatókat, egyéb dokumentumokat. A jegyzőkönyvet (annak minden oldalát) a jegyzőkönyvvezető, a levezető elnök és a közgyűlés által felhatalmazott két jelen levő tag írja alá. A jegyzőkönyvet oly módon kell elkészíteni, hogy annak aláírása után az eredeti példányt utóbb ne lehessen roncsolás- mentesen reprodukálni és ismét összefűzni. A jegyzőkönyv egy példányát minden elnökségi tag 8 munkanapon belül megkapja. A közgyűlés döntéseit az érintetteknek szükség szerint, de legkésőbb a döntést követő 30 napon belül meg kell küldeni.

7.§.

Az elnökség

I. Az elnökség száma, összetétele:

1.)  Az elnökség az egyesület közgyűlése által megválasztott döntéshozó szerv, amely 3 tagból áll. Az Elnökség tagjai a Közgyűlés által választott Elnök, az Alelnök és a Titkár. Az elnökség megbízatása három évre szól.

II. Összeférhetetlenségi szabályok:

1.)  Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet,

      a.) aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a

           képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és

b) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és

c) aki

ca) magyar állampolgár, vagy

     cb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és

        tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és

       tartózkodás jogával rendelkezik, vagy

cc) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény

     hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási

    engedéllyel rendelkezik.

2.)  A vezetőség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a.)kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

3.)  A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál

  nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott,

  vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény

  szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

 A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

4.)  A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

III. Az elnök és az elnökség működése:

1.a)  Az elnökség saját ügyrendje szerint működik. Szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. Az ülései nyilvánosak.

b.)Az Elnök az Elnökséget az ülés előtt legalább nyolc nappal e-mailben megküldött, az

ülés helyét és időpontját valamint napirendi pontjait is tartalmazó meghívóval hívja össze.

c.) Az Elnök az Elnökségi ülést zárttá nyilváníthatja, ha az a személyiségi jogok, kiskorú

     érintett érdekének megóvása vagy egyéb nyomos okból szükségesnek mutatkozik.

d.) Az Elnökség üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni azt a személyt, akinek az ülés

     napirendjének tárgyalásához indokolt a jelenléte.

e.) Az elnökség határozatképes, ha a szabályszerű értesítés után az elnökségi tagok több

mint fele jelen van. Minden elnökségi tagnak egy szavazata van.

   f.)Az elnökség az elé terjesztett kérdésekben egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

2.)  Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell az ülésen elhangzottak, a szavazati arányokat, a hozott határozatokat és a meghozatal időpontját. A jegyzőkönyv mellékletét képezi a meghívó, a jelenléti ív, a megtárgyalt írásos előterjesztés, tájékoztatók, egyéb dokumentumok. Az elnökség ülésein hozott határozatokról külön nyilvántartást kell vezetni, melynek tartalmaznia kell a határozat idejét, helyét, számát és évszámát, a határozatot támogatók és ellenzők személyét. A határozatot az egyesület elnöke jogosult aláírni. Az elnökség döntéseit az érintettnek szükség szerint, de legkésőbb a döntést követő 15 napon belül meg kell küldenie.

3.)  Az elnökség összehívására, az ülések dokumentálására és nyilvánosságára egyebekben a közgyűlésre vonatkozó rendelkezések irányadók.

IV. Az elnökség feladatai és hatásköre:

1.)  Az elnökség hatáskörébe tartozik a közgyűlés által hatáskörébe utalt feladatok ellátása, valamint a közgyűlés összehívását nem igénylő egyéb döntések meghozatala. A két közgyűlés közötti időben az elnökség jogosult dönteni minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen köteles beszámolni. Az elnökség jogosult az egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések, közhasznú társasággal kapcsolatos döntések) és illető jogok vállalásáról – beszámolási kötelezettség mellett – dönteni.

2.)  Az elnökség kizárólagos hatásköre:

a.)    Megszervezi és végrehajtja a jogszabályokban, az alapszabályban az egyesület

     közgyűlése által meghatározott feladatokat.

b.) Elkészíti, és a közgyűlés elé terjeszti az éves beszámolót, a közhasznúsági mellékletet,

     javaslatokat, határozati javaslatokat.

c.) Gondoskodik az éves beszámoló, a közhasznúsági melléklet bírósági

   letétbehelyezéséről valamint Országos Bírósági Hivatalhoz (OBH-hoz) való  

 megküldéséről és nyilvánosságra hozataláról.

     d.)  Gondoskodik az egyesület könyvvitelének szabályszerű vezetéséről.

     e.) Gondoskodik a   határozatok könyvének vezetéséről.

     f.)Javaslatot tesz az egyesület működésével kapcsolatos költségvetési előirányzatokra, a

      költségvetés összeállítására.

   g.)A tagfelvétel.

8.§.

A vezető tisztségviselők

I. Az egyesület vezető tisztségviselői:

1.) Az egyesület vezető tisztségviselői: az egyesület elnöke, alelnöke, és a titkár.

2.) Az egyesület közgyűlése által megválasztott tisztségviselők felelősek az egyesület

tevékenységi körében a feladat – és hatáskörükbe tartozó javaslatok megtételéért, tartalmáért, közgyűlés, valamint az elnökség által hozott határozatok végrehajtásáért, illetve a végrehajtás ellenőrzéséért.

3.)  A vezető tisztségviselők az egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni.

4.)  A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a legfőbb szerv az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

II. A vezető tisztségviselői megbízás megszűnése:

- a megbízás időtartamának lejártával,

- a közgyűlés döntése alapján visszahívással, a döntés napjával,

- a törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével, a kizáró ok bekövetkeztének napjával,

- lemondással, a közgyűlés általi elfogadás napjával,

- elhalálozással (a halál napjával).

9.§.

Az egyesület elnöke

1.)  Az elnök az egyesületet önállóan képviseli. Megbízása három évre szól.

2.)Az elnök jogai és kötelességei:

a) szervezi a közgyűlés az elnökség munkáját;

b) összehívja és vezeti az elnökség üléseit, vezeti a közgyűlést;

c) felügyeli az egyesület gazdálkodását, tevékenységéről beszámol az elnökség soron következő ülésén;

d) az egyesület bankszámlája felett az elnök, alelnök és a titkár közül két személy együttesen jogosult rendelkezni

e) jogosult felvilágosítást, tájékoztatást adni az egyesület tevékenységéről,

f) gondoskodik a közgyűlés és elnökség határozatainak végrehajtásáról,

3.)  Az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben az alelnök látja el az elnöki feladatokat.

4.)  Az elnök az egyesületet alapesetben önállóan jegyzi, de figyelembe kell vennie a meghatározott esetekben a 14.§. 1. bekezdésében írt korlátozásokat. Utóbbi esetben a jegyzés úgy történik, hogy az elnök az egyesület előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve alatt az iratokat – a hiteles aláírási nyilatkozatnak megfelelően – a saját névaláírásával látja el.

10.§.

Az alelnök

1.) Az egyesületnek egy alelnöke van. Megbízatása három évre szól. Az alelnök jogai és kötelességei:

a.) az elnök irányítása mellett közreműködik az egyesület működésének szervezésében, az ezzel kapcsolatos elnöki feladatok végrehajtásában.

b.)az elnök akadályoztatása esetén helyettesíti.

c.) az alelnök az elnök megbízása alapján eseti jelleggel ellátja az egyesület képviseletét, ennek során az egyesület – jegyzési, aláírási joga önálló.

d.)intézkedik és dönt a közgyűlés vagy az elnökség által hatáskörébe utalt ügyekben;

e.) az egyesület bankszámlája felett az egyesület elnökével együttesen rendelkezhet.

A tevékenységéről az elnöknek köteles beszámolni.

11.§.

Az egyesület titkára

1.)  A  Titkár az Elnök irányításával az Egyesület szervezeti működésével összefüggő ügyviteli, adminisztratív feladatokat lát el. Az egyesület titkárának alapvető feladata a szakmai és gazdálkodási feladatok ellátásának szervezése, irányítása és ellenőrzése, e körben javaslatok megtétele az elnök, az elnökség és a közgyűlés felé. Személyét az elnökség választja ki minősített többséggel (a megválasztott elnökségi tagok több, mint felének szavazatával). Megbízása három évre szól.

2.)  A Titkár főbb feladatai:

a.) eljár a közgyűlés és az elnökség, elnök által hatáskörébe utalt ügyekben;

b.) gondoskodik az egyesület nyilvántartásainak vezetéséről,

c.) az egyesület alapszabályában meghatározott szakmai feladatok ellátásában tevékenyen

    közreműködik

d.) együttműködik az egyesület elnökével, tevékenységéről rendszeres tájékoztatást ad az elnökségnek.

e.)Gondoskodik a számviteli beszámoló és a közhasznúsági melléklet bírósági letétbehelyezéséről és közzétételéről.

3.)  Az egyesület szakmai és gazdasági tevékenységével kapcsolatosan folyamatosan együttműködik az egyesület elnökével, tevékenységéről beszámol az elnökségnek és a közgyűlésnek.

                                                                      12.§.

A közgyűlésre és a vezetőségre vonatkozó közös rendelkezések:

1.)  A hozott döntésekről folyamatos sorszámozású nyilvántartást kell vezetni, melyből ki kell, hogy derüljön a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve ha nem egyhangú volt a döntés, a támogatók és ellenzők számarányának és személyének pontos megjelölése.

2.)  Az egyesület döntéseit az érintettekkel /érdekeltekkel/ a döntést követő 15
 napon belül írásban, igazolható módon közli. A döntések nyilvánosságát pedig úgy biztosítja, hogy a döntésnek az érintettekkel való közlésével egy időben, az egyesület hirdetőtábláján  30 napra kifüggeszti és közzéteszi az egyesület honlapján is. A kifüggesztésnél figyelemmel kell lenni a személyiségi jogokra. A kifüggesztési határidő letelte után azokat a vezetőség irattárba helyezi, azon feltüntetve a kifüggesztés kezdő és záró időpontját.

3.)  A közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az egyesület elnökével egyeztetett időpontban az egyesület székhelyén bárki betekinthet. A betekintés biztosításánál a személyiségi jogokra figyelemmel kell lenni.

4.)  Az egyesület a szolgáltatásainak igénybevételének módjára vonatozó felhívást a székhelyén lévő hirdetőtáblán történt kifüggesztéssel, továbbá a honlapján hozza nyilvánosságra. A Hirdetményt minimum 30 napra kell kifüggeszteni. Dönteni csak ezen időtartam letelte után, a hirdetményben meghatározásra kerülő időpontban, vagy időpontig kell, illetve lehet. Amennyiben a szolgáltatást igénybe vevők egy bizonyos, pontosan meghatározható és nevesíthető személyi körre terjed ki, akkor nekik névre szóló felhívást /tájékoztatást/ kell küldeni. Az egyesület működéséről szóló beszámolót és a közhasznúsági mellékletet az egyesület hirdetőtábláján való 30 napra történt kifüggesztéssel kell nyilvánosságra hozni.  Az egyesületi honlapon is nyilvánosságra kell hozni.

13.§.

Az egyesület gazdálkodása

I. Általános szabályok:

1.) Az egyesület a mindenkor hatályos számviteli és a társadalmi szervezetek gazdálkodására vonatkozó szabályok szerinti éves költségvetési terv szerint gazdálkodik.

2.) Az egyesület induláskori vagyona: 2010. évre tagonként fizetendő tagdíj bevétele. A tagdíj mértékének megállapítása a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A tagdíj befizetése évente két egyenlő részletben történik. Az első részlet befizetésének határideje június 30. A második részlet befizetésének határideje december 31.

3.) Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

4.)  Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik.

5.)  Célja megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. Csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti közhasznú tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

 Vagyonát a gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja.

II. Az egyesület főbb bevételei:

1.a.) a tagdíjak, egyéb források ( tagok, pártoló tagok adományai,

  b.) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó

bevétel,

 c.)  a költségvetési támogatás,

ca.) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás,

cb.)az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a

     költségvetésből juttatott támogatás,

    cc.)az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől

          származó  támogatás,

   d.)a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint

       kiutalt összege,

e.) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány,

f.) befektetési tevékenységből származó bevétel,

        g.)egyéb bevétel.

h.) az államháztartás alrendszereitől közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett

    bevétel,

i.) az Egyesület által szervezett rendezvények bevételei,

j.) a lakosság, intézmények, vállalkozók számára végzett szolgáltatásért befizetett

     összeg,

k.) alapítványok támogatásai, támogatók befizetései, stb.),

l.)  önkormányzati támogatások.

III.  Az egyesület ráfordítása(kiadásai):

1.a.) közhasznú tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek

   b.)gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül

      kapcsolódó költségek,

c.) szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és

    az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt

    immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása,

d.) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költségek

2.)  Bevételeit az Ectv. 19. § (1) bekezdés szerinti részletezésben, költségeit ráfordításait (kiadásait) az Ectv 19. § (2) bekezdés szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.

3.)  Könyvvezetése, mint közhasznú szervezetnek kettős könyvvitel szerint történik. A közhasznú szervezetekre vonatkozó szabályok szerint éves számviteli beszámolót és azzal egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készít.

4.)  A közhasznúsági melléklet tartalmára a 350/ 2011 (12.30) Korm. Rend.1 számú melléklete az irányadó. A közhasznúsági mellékletnek összhangban kell állnia a számviteli beszámolóval.

5.) A közhasznú szervezet beszámolójába bárki betekinthet, illetve saját költségén arról másolatot készíthet. A közhasznú mellékletet a beszámolóval azonos módon kell letétbe helyezni és nyilvánosságra hozni.

6.)  Az egyesület a számviteli beszámolóját, valamint a közhasznúsági mellékletet a Budapest Környéki  Törvényszéken történő letétbehelyezést és az Országos Bírói hivatalhoz történő megküldést  követő 30 napon belül illetve évente a közgyűlés általi  elfogadását /jóváhagyását/ követő 30 napon belül a székhelyén lévő hirdetőtábláján, továbbá a honlapján köteles  közzétenni. Ezen iratokat ugyanezen határidőn belül az Országos Bírósági Hivatalnak is meg kell küldeni.

7.)  Az egyesület vagyonával történő gazdálkodás, a vagyon felhasználásáról való döntés a közgyűlés által meghatározott keretek között az elnökség hatáskörébe tartozik.

8.)  Az egyesület a gazdálkodás során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységére kell fordítania.

9.)  Az egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjainak tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak és más belső szabályzatnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

10.)Az egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt a pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

11.)Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsájthat ki, vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

12.)Ha az egyesület befektetési tevékenységet folytat, úgy befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a közgyűlés fogad el.

13.)Az egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilván tartani.

14.)A költségvetési, pénzügyi év január 1- től december 31- ig terjed.

14.§.

Az egyesület képviselete

I. Az egyesület képviselete:

1.)  Az egyesület képviseletére az elnök önállóan jogosult, az alábbi korláttal. Az elnök, az elnökhelyettes és a titkár jogosultak oly módon, hogy az egyesületre pénzügyi kötelezettségeket létesítő jogviszonyt hármójuk közül ketten közösen létesíthetnek. Így rendelkezhetnek az egyesület számlája felett is. Az alelnök kötelezettségvállalási joga csak az elnököt helyettesítve annak akadályoztatása esetén nyílik meg, ez vonatkozik egyben a bankszámla feletti rendelkezésre is.

2.)  Aláírási joga az alelnöknek az elnök akadályoztatása esetén őt helyettesítve van.

3.) Kötelezettségvállalásra az elnök, az alelnök  és a titkár jogosult, úgy hogy hármójuk közül ketten együttesen vállalhatnak kötelezettséget.

15.§.

Közhasznúsági melléklet

1.)  A közhasznúsági melléklet tartalmára a 350/ 2011 (12.30) Korm. rend.1 számú melléklete az irányadó. A közhasznúsági mellékletnek összhangban kell állnia a számviteli beszámolóval.

2.)  A közhasznú szervezet beszámolójába bárki betekinthet, illetve saját költségén arról másolatot A készíthet. A közhasznú mellékletet a beszámolóval azonos módon kell letétbe helyezni és nyilvánosságra hozni.

3.) Az egyesület a számviteli beszámolóját, valamint a közhasznúsági mellékletet a Budapest Környéki  Törvényszéken történő letétbehelyezést követő 30 napon belül illetve évente a közgyűlés általi elfogadását /jóváhagyását/ követő 30 napon belül a székhelyén lévő hirdetőtábláján és a honlapján köteles  közzétenni. Ezen iratokat ugyanezen határidőn belül az Országos Bírósági Hivatalnak is meg kell küldeni.

16. §.

Záró rendelkezések

1.)  A működés és gazdálkodás itt nem szabályozott kérdéseit az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, amely nem lehet ellentétes jogszabállyal és az Alapszabállyal.

I.    Az egyesület megszűnése:

Az egyesület a Ptk. 64.§-ban meghatározott módon és esetekben szűnik meg. Az  egyesület megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyont a Nemzeti Együttműködési Alapnak kell átadni. A vagyon felhasználásnak módját a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni és arról  a nyilvánosságot tájékoztatni kell.

1.)  Az egyesület felügyelete:

Az egyesület működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet.

2.)  Irányadó szabályok:

Az egyesület az 1989. évi II. törvény alapján létrehozott, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi  CLXXV.tv. / továbbiakban: Civil tv./ és a Polgári Törvénykönyv (Továbbiakban: Ptk) szabályai szerint működő jogi személyiséggel rendelkező társadalmi szervezet. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Civil tv, a Ptk és szabályai valamint a közhasznú jogállású egyesületekre vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályok az irányadóak.

3.)  A Tegyünk Együtt Egymásért  Egyesület egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát a tagok a Budaörsön megtartott 2014.09.29.-én megtartott  Közgyűlésen külön jegyzőkönyvbe foglaltan fogadták el, ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezték a 2013. június június 12. napján elfogadott, jelen Alapszabály elfogadásáig hatályban lévő Alapszabályát.

Budaörs, 2014szeptemer 29

                                                                                      …………………………….                                                           

                                                                                           az egyesület elnöke